2010. augusztus 12., csütörtök

Úton hazafelé

Hát eljött a nap, hogy mehessek Liziért. A naptár aug. 10-ét mutatott. Egy kedves ismerősömmel, aki szintén tenyésztő mentünk érte Siófokra. Én busszal mentem át Hódmezővásárhelyre, mert Ő ott lakik. Majd Szegeden megnéztük a leendő kutyakozmetikusunkat és indultunk Pest felé. Ott volt még kis dolgunk, de időben és épségben érkeztünk Siófokra délután fél 5-kor. Annyira izgultam, hogy mit fogok én mától csinálni egy szőrgombóccal.

A tenyésztő kiengedte a kicsiket, azok meg szaladtak oda hozzánk. Akkor láttam először a kis Lizikét. Formás, aranyos, olyan, mint a képeken volt. Teste hófehér, a feje kicsit drapposabb, olyan, mintha leöntötték volna cappuchinóval. Jöttek, mentek, rohangáltak, bár az a futás inkább gurulás volt. Kicsit sajnáltam, hogy el kell választanom őt a testvéreitől, anyukájától, a megszokott környezettől.
A tenyésztő nagyon sok tanácsot adott, mikre figyeljek, oltások, fülápolás, kaja, stb. Közben a szomszédba hazaérkezett az ott lakó. Lizike meg szaladt előre és elkezdte ugatni. Az a hang... Elég vicces volt!

Utána elindultunk, hogy időben hazaérjünk. A kocsiban semmi gond nem volt vele. Sőt! Szeret utazni a kicsikém. Nézelődött az ablakon, ismerkedett velünk, kicsit pihent, de esze ágában sem volt aludni. Jól tűrte a 3 órás utat, nem hányt, nem pisilt be. Egyszer megálltunk megitattuk.
Vanika úgy tudta, hogy Pesten vagyok, mert dolgom van. Apával voltak itthon. Amikor megérkeztem, és megmutattam mi van a kezemben, nem akarta elhinni. Csak vigyorgott, kacarászott csillogó szemekkel, olyan volt, mint aki be van csípve :)
Megmondtuk neki, hogy Lizi a szülinapi ajándék. Annyiszor megköszönte.

Lizi eközben nézelődött, szaglászott, ismerkedett a tereppel. Engem egy pillanatra se hagyott magamra, mindig látnia kellett. Körbemutattuk neki a házat, kicsit ivott, de enni nem akart. Később, úgy 10 órakor evett az áztatott tápból és ivott jó sokat. Elég meleg van, így örültem is neki. 11-kor fújtam takarodót, hogy mindenki kipihenhesse magát.

Ekkor következett az első közös éjszakánk négyesben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.