Ivartalanítás

Amikor eldöntöttük, hogy lesz kutyánk, már akkor megbeszéltük, hogy ivartalaníttatni fogjuk az 1. tüzelés előtt. Rengeteg tévhit, és álláspont van ezzel kapcsolatosan. Annó a macskánknak is megcsináltattuk, és most is így döntöttünk. Hobbi célra vettük, nem szeretnénk kiskutyákat. Mivel Lizus már 5 hónapos múlt, így egyre közelebb a tüzelés időpontja. Ezt pontosan nem lehet meghatározni, ezért minél hamarabb meg szerettem volna csináltatni. Most még kicsi, könnyebben viseli. Szerencsére apánk a héten szabin van, így tud segíteni az ápolásban. Ezért is választottuk ezt a hetet.

Az ivartalanítás napja (kedd):
2010.11.16-án kedd délutánra kaptunk időpontot. Reggel megfürdettük Lizust, mert épp időszerű volt már. Illetve a műtét után jódarabig nem akarom ezzel zaklatni. Szerencsére a fürdés simán megy. Enni nem lehetett egész nap, de szerencsére csak reggel hiányolta a kaját, aztán már nem. Aranyos volt, ült az asztal előtt és nézte a tálat. Gondolta biztos elfeledkeztünk róla. 3-kor lesétáltunk a rendelőbe, és vittük a hordozót, hogy visszafele abba hozzuk haza. Vígan sétálgatott, olyan jó kedve volt. Volt is lelkiismeretfurdalásom, hogy milyen szemét vagyok, hogy kitolok vele. Odaértünk, megmérték. 4,2 kg. Hát kevesebbnek gondoltam, mondták is, hogy dagi. Bírom a kritikát, de abban a lelkiállapotban nem esett valami jól. Bevittem a vizsgálóba és beadták neki az altató injekciót. Csak másodjára sikerült, az első adagot én kaptam. Na nem belsőleg, szerencsére csak a kezemre spriccelt. Aztán többen lefogtuk és beadták. Elköszöntem gyorsan tőle és már vitték is. Azt mondták kb. 1 óra múlva menjünk vissza érte. Sírva mentem ki. Még jó, hogy nem egyedül mentem.
Gyorsan elvittük Vanit angolra, jobb is, hogy ő nem volt ott, bár hármunk közül ő viselte a legjobban.
Amikor Norbival visszaértünk, még varrták. Kb. negyed óra múlva hozták ki. Aludt a kis drágám. A gallért már rátették a nyakára. Alig fért be a hordozóba. Betakargattam, hogy ne fázzon, és próbáltam a legcsendesebb utcákon menni haza. Hazavittem, de nem bírtuk kivenni a kis kuckójából, így benne hagytuk. Néha felsírt. Félhomály volt, és csend. Jó meleget csináltam bent, és betakartam. Estefelé kezdett ébredezni, felállt, megemelte a fejét. Fél 7-kor meglátott és kijött a helyéről. Bújt hozzám. Annyira édes volt. Cirógattam a nyakát, attól kicsit megnyugodott. A földön éjszakáztunk felváltva. Többnyire állt, nem mert lefeküdni. A gallért egyszer leszedte, de vissza kellett rá adni, mert bántani akarta a sebet. Attól még kevésbé ment a mozgás, fekvés. Hajnalba kiment az előszobába, pisilt, ivott két kortyot. Majd az ottani fekhelyére feküdt. Kicsit melege volt már bent. Hajnali 3 körül jött be velem, aztán átment Vanika szobájába, kereste őt. 5-kor felébredt Vani, átment aludni az apjához, Lizi meg a szoba sarkába kuporgott egy órát. Ekkor tudtam kb fél órát aludni. Aztán csak odamentem hozzá, hátha lefeküdne a helyére. Erre felugrott Vani ágyára. Magam is meglepődtem hogy bírt. Ott végre kényelmesen el tudott feküdni, és pihent kicsit. Melléfeküdtem, nehogy leessen, és aludtunk 7-ig.

frissen fürdetve az ivartalanítás reggelén

Az ivartalanítás másnapja (szerda):
Az éjszakánk ugye egybefolyt a nappallal, mert nem tudtam aludni. Egyébként is rossz alvónak számítok, ilyenkor meg aztán képes vagyok egész éjjel virrasztani.
Hétkor keltünk, Vaninak ovi volt. Lizit leemeltem az ágyról, ivott kicsit, de enni még semmit se kért. Elég furán mozog. Mióta kiment az altató hatása, azóta "pörög". Nagyon gyorsan mozog, forog hátrafelé, körbe-körbe. 10-kor már jópár kortyot ivott, és fecskendővel is kapott inni. Főztem mézes kamillateát, hátha megissza. És EVETT is 4 karika banánt és egy negyed almát. A tápot csak megszagolta, de annyira nem is bánom, hisz most az a fontos, hogy lágyat kakiljon. Arra a gyümi optimális. Viszont egy kis húsra is szüksége van, így életében először kis konzerv is engedélyezett lesz most pár napig.
A sebre ezüstkolloidot fújunk, az fertőtleníti. Meg kanalazva is kap belőle. Apa folyamatosan kezeli, küldi rá a sebgyógyítót és a kis lelkét is ápolgatja. Neki fáj tán a legjobban Lizust így látni. Az éjszaka közepén még meditációt is tartott neki. De hatásos volt, eldőlt és aludt kicsit tőle :)

Maga a műtéttel nem vagyok maximálisan megelégedve. Úgy hagytam ott Lizit, hogy a méhét, petefészkét kiszedik, erre mikor megyek érte, akkor tudom meg, hogy csak a petefészkét vették ki. Kaptunk egy szem fájdalomcsillapítót, viszont a seb szabadon volt. Se egy gézlap, se olyan háló nem volt ráhúzva. Hát nem biztos, hogy jó lesz így. A friss sebnek talán nem szerencsés ennyire szabadon lennie.

Most már kb 3 órája fekszik, alszik. Kint van a fekhelyén. Nem is piszkálom, hagy pihenjen. Remélem gyorsan eltelik az egy hét, már alig várom, hogy kiszedjék a varratokat! Kedden kell visszamennünk varratszedésre, remélem addigra tényleg összeforr a seb.

pihenve a műtét másnapján



Az ivartalanítás harmadnapja (csütörtök):

Szerencsére éjszaka már egész jól aludt. Sajnos elkezdett neki nagyon viszketni és ez kicsit megnehezíti a napunkat. Étvágya nagyon jó. Egyelőre széklet lágyító kajákat kap, hogy most ne kelljen erőlködnie. Evett ma is gyümölcsöt (almát és mandarint) a táp mellett. Kapott natúr joghurtot is.

Inni ma nem nagyon akart. És a kakilás sem akart összejönni. Délután eszembe jutott, hogy van homeopátiám, feloldottam kis vízbe, és attól sikerült kétszer is. Annyira örültem, mert azt mondtam, hogy ha ma nem sikerül, akkor holnap elviszem a dokihoz, hogy adjon valamit.

A sebet nem nagyon engedi ápolgatni, pedig egy kis aloe vera virággal be kéne kenni az ezüst mellett.

Viszont ma már be akart bújni az ölembe, kezd visszatérni az életkedve is.

Szinte egész nap fekszik, de néha beindul, rohangál, vakarná a sebet és pörög körbe-körbe, de nem éri el a szájával a sebet. Utána meg liheg és remeg, mint a kocsonya.

Már csak 5 nap varratszedésig :)

Péntek: napról napra egyre jobb. A gallér továbbra is rajta van, nem merem levenni, mert tuti bántaná a sebet. De hozzászokott, és már nem idegesíti. Este vettem észre, hogy tud a rendes táljából is inni. Idáig egy kisebb méretűbe kapott enni, inni.
Ma már sétálgatott kicsit a kertben, pisilt, kakilt odakint.
Ez a vakarózás továbbra is jó időtöltése, dehát viszket a leborotvált rész. Játék még nem kell neki, gondolom a gallér miatt nem szívesen játszik. De a kedélye elég jó. Sokat alszik, és az éjszakai alvással sincs gond. Viszont oda kell figyelni, hogy az eddig felállított szabályokat továbbra is szigorúan be kell tartani, mert már látjuk rajta a pár napi sok törődés negatív hatását. Kezdi a kisasszony kihasználni a helyzetet.
Ma végre alaposabban meg tudtam nézni a vágás helyét. Nagyon szépen gyógyul, és ennek nagyon örülök. Remélem keddre teljesen összeforr.

Hétvége: hétvégén semmi említésre méltó nem történt. Talán egy dolog, hogy Lizuska egyedül aludt a helyén, mi pedig felköltöztünk végre az ágyba. Nem hisztizett, hogy aludjunk vele. Végre kipihenhettem magam.

Hétfő: új nap, új hét. Lizit mára mintha kicserélték volna. Vagyis újra a régi. Egyszer se pisilt be. Sőt, szólt, hogy ki akar menni. Kint is teljesen más volt, mint az elmúlt napokban. Szimatolt, érdeklődött, újra ugatta a környék kutyáit. Sokkal többet volt ébren, játszott is. Ha kaja van az első zörrenésre ott terem. Szóval azt hiszem jól alakulnak a dolgok, kezdek megnyugodni.
Holnap varratszedés, attól kicsit aggódok, de remélem tényleg gyorsan kiszedik és már túl is leszünk az egészen.

Kedd: a varratok kiszedéséhez négyen kellettünk, hogy lefogjuk + a száját is be kellett kötni. Pár perc volt az egész és nem is fájt neki. Említettem az orvosnak. hogy bepisilgetett ma és tegnap. Csináltak egy ultrahangot, és azt mutatta, hogy fel van fázva. Kapott rá szurit, és még két napig menni kell megismételni.
A gallért már nem adom rá vissza, viszont mivel nyalogatja a sebet, így a hálót ráhúztam.

Szerda, csütörtök: szerdán kapott egy szurit, majd csüt-ön következett egy UH. Még picit mindig fel van fázva, így kapott mégegy szurit. A sebe szépen gyógyul.